Elég gyakori kérdés a tárgyban szereplő, bár ezzel foglalkozó kollégánk ilyenkor már ösztönösen felvonja a szemöldökét, mert ahogy ő szokott fogalmazni, “véletlenül” ilyet nem sokan kérdeznek alapos indok nélkül.

 

Természetesen saját tartalmakat, írásokat, saját weboldalt, leveleket és mindent ami saját készítésű, azt természetesen lehet, sőt ajánlott is felrakni. Viszont érdemes figyelni a következőkre:

  • Attól, hogy egy kép fent van a neten, attól az még jogilag nem a miénk. Ez alól kivételt képeznek az ingyenes oldalak. Sok oldal van, mindenki meg tudja találni a kedvencét az ingyenes között is. Segítségül itt van néhány:
    • A legegyszerűbb a sima Google keresés az alábbi módon: Keresősző beírása–>Képek fül–>Keresőeszközök–>Nincs licensz szerinti szűrést át kell állítanod “nem kereskedelmi célra újra felhasználhatóra” és az eredményül kapott dolgok használhatók.
    • Pixabay.
    • Freeimages
    • Freepik
    • Flickr: Itt is be kell állítanod a képek jogait. (Keresőszó beírása után az “Any licence” beállítást kell módosítani “All creative commons”-ra.
  • Ugyanez igaz a zeneszámokra is. Attól, hogy fenn van valami a Facebookon vagy a Youtube-on, még nem rakhatjuk rá az onnan leszedett zenét (vagy annak részletét) a saját videónkra. Vagy ha megtesszük, igencsak feleslegesen dolgoztunk, ugyanis nagy valószínűséggel előbb vagy utóbb el fogják távolítani.
  • Nem tanácsos más jogi szövegeit sem “kölcsönözni”. Több oka is van. Egyrészt minden cégnél mások a folyamatok, mások a feltételek. A szabályok és a cég jogi szövegei az adott folyamatokhoz idomulnak, nem valószínű, hogy bárkinek változtatás nélkül megfelelnek. Másrészt, ha van egy üzletünk, akkor sokkal célszerűbb 10-20e Ft-ért mondjuk saját adatvédelmi szabályzatot készíttetnünk, mint egy összetákolt miatt akár 25x ekkora bírságot fizetni. Illetve, akár a szövegért fizető cég is eljárást kezdeményezhet velünk szemben. Nem érdemes ezt sem kockáztatni.

 

 

Minden esetben javasoljuk, hogy maradjatok a saját, vagy ellenőrzött tartalom használatánál. Hosszú távon csak ez lesz a kifizetődő. Különösen érdemes ezt megfogadni abban az esetben, ha kereskedelmi forgalomra szánt anyaghoz használunk bármilyen jogvédett tartalmat.

 

 

Nyugodtan lehet használni CMS rendszereket (WordPress, Joomla stb.), ugyanis ezeket kifejezetten a leggyakrabban használt feladatokra találták ki, mint pl. a céges weboldal, blog és hasonlók, s némi tapasztalat birtokában könnyen el lehet velük boldogulni. Pont emiatt lettek ennyire népszerűek.

Ha valamilyen fejlesztővel, partnerrel készíttettek weboldalt, szöveget, grafikát, s felmerül kétely az eredetiséget illetően, akkor kérjetek erről nyilatkozatot. Ha nem kaptok, akkor csak saját felelősségre javasoljuk a kapott anyag használatát, illetve egy sürgős partnercserét is érdemes megfontolni.

 

 

Mi történik akkor, ha mégis megtörténik a “baj”, s olyan dolog is megtalálható lesz az oldalon, aminek nem szabadna ott lennie?

Első körben ha ilyen tájékoztatást kapunk egy ügyvédi irodától vagy szolgáltatónktól, akkor érdemes azonnal átolvasni min. az ide vonatkozó értesítési-eltávolítási eljárás kivonatát. Ha ebben nem találjuk meg a nekünk kellő részt, akkor nem marad már, mint a szerzői jogi törvény. Utóbbihoz már mindenképpen javasoljuk jogi segítség igénybevételét.

 

 

Az első esetben akár mi is tudunk segíteni, bátran keressetek bennünket elérhetőségeinken, vagy ha tőlünk kaptátok a levelet, akkor abban úgyis érhetően elmondjuk, mit és hogyan kell csinálni.

 

 

Néhány rövid információ, illetve tanács:

  • Csak teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt felszólításnak kell eleget tenni. Ez persze nem olcsó a jogtulajdonosnak. A jog értékétől függ ugyanis egy ilyen igazolás kiadási díja, s akár százezer, vagy millió Ft-os összeg is lehet a díja. Ezt elsőre a legtöbbször próbálják megúszni. Nyugodtan hivatkozzatok a törvényre, s kérjétek az okiratot. Ha mást nem is, időt nyerhettek vele, s addig ellenőrizni tudjátok a kérdéses anyagot.
  • Vannak remek applikációk is ellenőrizni az állításokat. Pl. ilyen a “Shazam”, melyet a telefonotokra letöltve akár egy videorészletből is felismeri az ott játszott zenét.
  • Ha valami gmailes címről kaptok ilyen felszólítást igazolások nélkül, akkor nem kell kétségbe esni. Kérjétek a fentebb említett papírokat. Mi is ezt tesszük, az esetek 99%-ában többet nem hallunk a dologról.

 

Ha figyelembe veszitek tanácsainkat a weboldalatokon történő tartalmak elhelyezésekor, elkerülhetitek a felesleges jogi problémákat.