Elöljáróban azt minden hírlevéllel kapcsolatos posztban kiemeljük, hogy:

 

1. szabály: SOHA, de tényleg soha nem küldünk spamet. (Ha nem emlékszel miért, akkor klikkelj alapozó írásunkra!)

 

A spammel összefüggő dolgokban az egyik legfontosabb mutató a visszapattanó levelek aránya. Több dolog miatt is landolhat egy levél visszapattanó levelek között:

  • Nem létező címzett (már megszűnt a domain is!)
  • Betelt a postafiókja a fogadó félnek
  • Nem elérhető a szerver, s nem is került újra online állapotba. (Erre a szabványok és a leggyakoribb konfigurációk szerint 168 órát vár a küldő maximum. Ezen időszak alatt egyre ritkábban próbálja meg újra és újra kézbesíteni a levelet. Az elején még csak pár percet vár, a végén már akár 12 órát is, a beállításoktól függően.)
  • Nem stimmel a küldő fél oldalán (melyek jelen esetben mi vagyunk) valami:
    • Rossz a szerverhez tartozó DNS bejegyzés
    • Nem megfelelőek, vagy hibásak a DKIM és SPF rekordok
    • Valamilyen okból spamlistára került a szerverünk.

 

Ha ilyet tapasztalunk, akkor azonnal jelezzük a szolgáltatónknak, s ők rövid időn belül gondoskodnak a javításról. Ugyanez igaz a többi szerveroldali probléma esetén is.

Az odafigyelés ellenére sajnos néha előfordul, hogy mégis spambe kerül a levelünk. Mármint a szerver hibájából, s nem a miénkből. Akármennyire gondosan is jár el a szolgáltatónk, sajnos közös környezetben nem lehet kizárni, hogy valamelyik ügyfél megszegi a közös szabályokat, vagy jobb esetben megtévesztik ha listát vásárol.

 

 

 

Érdemes vásárlás esetén is különösen figyelni: ha régi a lista, az ugyanolyan rossz, mint ha megbízhatatlan a forrás, s nem hivatalos az engedély. Eleve kellő körültekintéssel érdemes ezeket a vásárolt listákat is kezelni. A legtöbbször ugyanis ezek a hivatalos forrásból (pl. cégjegyzékből) származóak is cégbírósági adatokból, közlönyökből, s más nyilvános forrásból erednek. Gyakori az info@cégnév.hu vagy cégnévkft@gmail.com címek szerepeltetése. Ugyanis csak a törvénynek kell vele megfelelni, azaz érvényes formátum a követelmény. Az ilyen címeket a legritkább esetben figyelik árgus szemekkel a cégek, de szinte soha nem döntéshozó van a monitor előtt. Ilyen címekre tömegesen, ezerszám  küldözgetni leveleket csak pénzpazarlás. A hatékonyságuk alig mérhető, cserébe azoknál a címzetteknél, akik akár vásárlóink is lehetnének, bekerülünk a “SPAMMER”, vagy hasonló kategórába, s soha nem fognak tőlünk rendelni semmit. Szóval több kárt okoznak mindenképpen, mint hasznot.

 

 

A kritikus érték a visszapattanó levelek esetében mindössze 0,5%, azaz még egyszer: fél százalék! E felett minden nagyobb szolgáltató esetében kigyullad a vészjelző, s egészen más protokollt léptetnek életbe, ha ilyet észlelnek. A Gmail például megnézi a címzettek közül ki online, majd beteszi nekik a levelet, s figyeli a reakciókat. Ha az online felhasználók nagy része spamnek jelöli, akkor nekünk gyakorlatilag meszeltek. Ráadásul ilyen cégek szűrőiből kikerülni nem egyszerű feladat. Jobb erre odafigyelni!

 

 

Tehát ott tartottunk, hogy folyamatosan karban kell tartanunk a listánkat. Vegyük le rendszeresen a visszapattanó címzetteket (ha ezt a rendszer magától, vagy gombnyomásra nem teszi meg), s tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a frissességért. Ne sajnáljuk, ha valaki leiratkozik, távolítsuk el a kérésének megfelelően. Nekünk is jobb lesz, ugyanis nem kell rá költenünk, s manapság a bírságok is elég nagyok szoktak lenni. Legyen adatkezelési szabályzatunk és NAIH azonosítónk. Ezeknek ugyan nincs köze a spambe kerüléshez, ellenben a mulasztásukért könnyen bírságot kaphatunk. Ezt is jobb elkerülni, ráadásul nem is nehéz.

 

 

Egyre több jel utal arra is, hogy a nagy cégek előbb-utóbb bevezetik a levelek vizsgálatában a mérőkódok alapos elemzését és ennek felhasználását abban is, hogy a levelet hova sorolják be. Ugyanis nem hihető, hogy az ismerősünknek küldött levélben túl sok kód van. Minden rendszeres hírlevelező csak reméli, hogy ez nem fog bekövetkezni, de ha igen, az alapjaiban fogja megrengetni ezt a marketing eszközt.