Mesterséges Intelligencia (MI, vagy az angol Artificial Intelligence névből AI-nek is szokták rövidíteni) folyik manapság a csapból is, még hirdetésekben is találkozhatunk a “legyen neked is” kezdetű felhívásokkal. Sokan megkérdezik, hogy kimaradtak-e valamiből az utóbbi időben? Boncolgassuk csak egy kicsit ezt a témát.

Természetesen azt már az elején leszögezhetjük, hogy jelenleg (még) nincs a szó szoros értelmében vett MI. Már amennyiben ez alatt a filmekből vagy könyvekből unalomig ismert, definíció szerinti mesterséges intelligenciát értjük, melyet leggyakrabban (gonosz) számítógépekkel társítunk. és az olyan nem szerves lényeket értjük alatta, amelyek képesek önálló döntéshozatalra és akár önfenntartásra is.

 

 

A köznyelvben ezzel szemben az alábbi megközelítésekben és jelentésekben is használják:

  • Automatizmusok esetében, melyek emberi beavatkozás nélkül képesek reagálni a környezeti változásokra vagy a felhasználó reakcióira, válaszaira. Ilyenek a manapság használatban lévő sales automatizmusok, vagy a chatbotok.
  • Ha egy mesterségesen létrehozott tárgy/dolog képes hasonlóan viselkedni egy természetes intelligenciával rendelkező élőlényhez. Ide tartoznak például a számítógépes játékokban a gép által irányított ellenfelek (ún. botok), vagy a robotok.
  • A kifejezés használata előfordul olyan rendszerek esetében is , ahol a rendszer rengeteg adat bevitelével és elemzésével képes a viselkedését ismételhető és célszerű módon változtatni (gépi tanulás). Manapság a modern kutatásokban inkább ebben az értelemben használják. Napjaink leginkább ismert ilyen típusú felhasználási módja az állandóan a hírekben szereplő, ún. önvezető járművek kérdésköre, vagy a gépi tanulással támogatott nyelvi fordítások.

 

Egyre több információ érhető el a rendszerekkel kapcsolatban (Pl. az IBM Watson nevű gépéről fogunk hamarosan írni is), bár ezek nagy része nem jelen blog keretei közé való, ugyanis a megértésük speciális ismereteket is megkíván, de azért nagy vonalakban nézzük meg, hogy mik is vezettek idáig:

A terület a látványos fejlődését az informatikának, azon belül is az egyre nagyobb, egyre könnyebben elérhető és egyre olcsóbb számítási kapacitásnak köszönheti. Tulajdonképpen ennek segítségével kezdtek a kapuk kinyílni. Ez részben a processzorok sebességnövekedésének, de az utóbbi időben inkább már a náluk nagyságrendekkel nagyobb számítási teljesítményt összesűrítő modern videokártyáknak és a hasonló célhardvereknek köszönhető. Ma már a kereskedelemben is elérhetők olyan fürtözött rendszerek, melyekben ilyen egységek összekötésével (a megfelelő mennyiségű pénz leszurkolása után) gyakorlatilag szuperszámítógépes teljesítményt költöztethetünk akár az irodánkba is. (nem mellékesen a hőtermelés és az áramszámla nőni fog, nem is kicsit!).

 

 

A megnövekedett gépi háttér pedig maga után vont rengeteg, a nagy cégek által már régóta várt és dédelgetett változást. Ezek közül az első, hogy a gépek egyre jobban képesek a természetes szöveg értelmezésére. Itt főleg az angolra gondolunk, de minden területen vannak látványos eredmények, elég csak a heti Google prezentációra gondolni, melyben bemutattak akár szinkron-tolmácsolásra alkalmas gépi eszközöket is. Azért ez már valami, azt el kell ismerni, annak ellenére is, hogy még kezdetleges technikáról van szó, mely még küzd  -és egy ideig küzdeni is fog- az ilyenkor szokásos gyermekbetegségekkel. Ahogy az is nyilvánvaló, hogy még nem veszi fel a versenyt egy-egy több évtizede a pályán lévő, gyakorlott szinkrontolmáccsal, bár ugye olyan közöttük sincs, aki több tucat nyelven képes professzionális szinten ezt a feladatot elvégezni.

 

 

Ha már a Google-nél tartunk, akkor  tudjuk, hogy ők is, illetve a hozzájuk hasonló cégek is hosszú-hosszú évek óta gyűjtik az adatokat rólunk. Nemrégiben szintén hallhattatok róla, hogy az EU szabályai szerint egy hölgy kikérte a Tinder-től a róla tárolt adatokat, s több mint 800 oldalnyi információt kapott! Gondoljunk csak bele, hogy ehhez képest a Google sok évvel korábban kezdve, sokkal nagyobb mennyiségű adatot gyűjtött már mindenkiről, aki használja a szolgáltatásait. Nem túlzás azt állítani, hogy bármelyik ilyen cég (akár a FB is) jobban ismer minket, mint akár a társunk, akár a pszichológusunk, s igen komoly profilt is építenek fel mindenkiről. Nekik kész Kánaán a rendelkezésre álló számítási teljesítmény, s mondhatni, a kezdetektől erre az időszakra, s az innen következőkre készültek.

Ugyanis már napjaikban is vannak olyan kísérleti áruházak, ahol – egyenlőre engedélykérés után – használják a modern technika adta lehetőségeket. Ez pedig azt jelenti, hogy miközben párat lépünk a kamerák képe alapján a gépek kiértékelik a hangulatunkat, elolvassák a leveleinket, átnézik és katalogizálják a közösségi média jelenlétünket, s mire megtesszük a kiszemelt üzletig tartó pár tucat méteres távolságot, addigra az eladónak megjelenítik hogy mi tulajdonképpen PONTOSAN mit is szeretnénk vásárolni, s meg is tudják ezt indokolni. (Pl. mert megírtuk a párunknak, hogy megyünk és veszünk egy új bicajt a nyaralásra, mert a régi tönkrement.)

 

 

Emlékezhetünk a Watson által megnyert Jeopardy! nevű játékra is (ami az itthoni Mindent vagy semmit! kinti megfelelője), melyben gyakorlatilag tönkreverte a legokosabb hús-vér játékosokat. Mindezt 2011-ben, és sok, az embereknek kedvező szigorítással, például:

  • A játékvezetőtől élőszóban kapta a kérdéseket
  • A kérdések olyanok voltak, melyben a gép nem tudta hatalmas számítási kapacitását az emberek számára előnytelenül használni. (Tehát pl. nem kérdezték meg a Pí ezredik jegyét és hasonlók.)
  • A játék során nem csatlakozott az Internetre, azzal dolgozott, ami a saját adatbázisaiban elérhető volt. (Ebben kb. 200 millió oldalnyi szöveg, köztük a teljes angol nyelvű Wikipédia ott szerepelt, s kb. 4 TB helyet foglalt.)

 

 

 

Összehasonlításul (A FLOPs a másodpercenként elvégzett lebegőpontos műveletek számát jelenti):

  • Watson teljesítménye a szuperszámítógépeket rangsoroló Linpack skálán: 80 TeraFLOPs
  • A jelenlegi csúcstartó Kínai Sunwas TaihuLigh teljesítménye: 93 PetaFLOPs
  • A fenti teljesítmény több mint ezerszeres gyorsulást jelent!

 

A látványos sikerekkel szemben Elon Musk (A Tesla vezetője) a közelmúltban az MI veszélyeire is felhívta a figyelmet, s szorgalmazta a kormányok közötti megállapodásokat és korlátozásokat a gépi intelligencia biztonságos használatára vonatkozóan. Látszólag meredek kijelentést is megengedett magának, mely szerint sokkal inkább veszélyes lesz a jövőben az emberiségre az MI, mint akár az atomcsapásokkal naponta fenyegetőző Észak-Korea.